Nevezetességek, látnivalók
Borromeo Szent Károly Püspök Római Katolikus Plébánia
A plébániát minorita ferences szerzetesek vezették. Ez a ferences közösség előbb a Magyar Rendtartományhoz tartozott, majd a Horvát Tartományhoz csatolták. A múlt század végén a horvát ajkú ferencesek elhagyták a várost, azóta egyházmegyés papok látják el a lelkipásztori teendőket. Az igehirdetés nyelve magyar és horvát.
Cím: 26000 Pančevo, Vuka Karadžića 3.
Telefon: (013) 347-946
Pancsova II. Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária Édesanyja
Régi törekvése volt a pancsovai híveknek, hogy az úgynevezett Weifert kápolnát plébániatemplommá alakítsák, és az újonnan alakuló plébánia vezetésével egyházmegyés papot bízzanak meg. 1889-ben Pancsova II. lelkészséggé emelték a kápolnát területi határainak kijelölése nélkül, a ferencesek gondozásában. Az igehirdetés magyar és horvát nyelven zajlik.
Cím: 26000 Pančevo, Ulica Oslobođenja 74/a
Hertelendyfalva Szentháromság
A török hódoltság utáni első településnek, amely árterületen épült, Marienfeld volt a neve. Ezt az 1865-ös árvíz teljesen elmosta. 1876-ban lakóit a vojlovicai ortodox kolostor birtokában lévő erdőség mellé ármentes területre telepítették. A települést Hertelendy Józsefről, az áttelepülést irányító alispánról nevezték el. A Bánáti Apostoli Kormányzóság 1954-ben vásárolta meg a mai imaház épületét. Az imaterem belső berendezését az akkor lebontott torontálalmási templomból mentették ide 1959-ben. Az igehirdetés magyar nyelven történik.
Cím: 26000 Vojlovica, Petőfi Sándor 103.
Nemzeti Múzeum Pancsova
A Nemzeti Múzeumot Borislav Jankulov alapította 1923-ban. A modern intézmény nagy és értékes állandó kiállításokkal rendelkezik, művészeti galériával, valamint egy olyan raktárral, ahol több ezer tárgy található. A múzeum elektronikusan is felszerelt, amely ma már alapkövetelmény. A múzeum ezeken túl publikációs munkát is végez.
Cím: 26101 Pančevo, Trg Kralja Petra I. 7.
Telefon: (013) 342-666
http://http://www.muzejpancevo.rs/
Hertelendyfalvi Kolostor
A szerb ortodox kolostort Stefan Lazarević (1374-1427) idején építették. Kulturális szempontból is kiemelt jelentőségűnek nyilvánították 1990-ben és Szerbia egyik nemzeti kincseként tekintenek rá.